Ugyan, hagy már ezt az „én szeretem a munkahelyem” dumát. Úgysem veszem be, hogy szeretsz hajnalban kelni a vekkerre, munkába zötykölődni, jó pofát vágni a tenyérbe mászó képű főnököd és talpnyalói előtt, olyan munkához, ami dög unalom, nem jelent számodra egy csöppnyi kihívást sem és alkalomadtán még felesleges is. Persze mindezt nevetségesen alacsony fizetésért, amit azért kapsz, hogy fenn tudd magadat tartani, hogy aztán megint bemehess dolgozni.
Nahát, nekem ettől felfordul a gyomrom! De ha te mégis szereted mindezt, ám tessék, csináld! Nem ítélkezem. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy eldöntse, mi jó neki. Viszont ha hozzám hasonló érzéseid vannak mindezzel kapcsolatban, tanuld meg, hogyan kell opciókkal kereskedni. Hidd el nem ördöngösség. Csak okulj, tartsd be a tanultakat, miközben kereskedsz és egyúttal szabadulj meg régi életed árnyékától.
Volt már olyan tanácstalan szituációban, mikor úgy érezte, hogy egy olyan élethelyzetbe került, melyen segítség nélkül nem tud továbblépni? Ilyen krízishelyzetekben adhat nagy segítséget egy pszichológus, aki a tanácsadás során olyan kritikus pontokat tud megvilágítani személyiségében, melyek megismerése segítheti a probléma megértését és feldolgozását.