A Celeronnal csak baj van...Sok évvel ezelőtt amikor az Intel egy olcsóbb alternatívát kínálva bevezette a Celeron processzorokat, a platform sorsa egy életre megpecsételődött. Ugyanis a kedvezőbb ár nem volt ingyen. Gyengébb teljesítmény, hiányzó utasításkészletek, kisebb gyorsítótár volt az olcsóság ára.E pillanattól kezdve a vásárlók fejébe örökre befészkelte magát a gondolat: „A celeron rossz, csak a pentium jó”.Azóta sok év telt el, a processzorok rohamléptekben fejlődtek, de a régi felfogás megmaradt.
Pedig ez a Celeron már nem az a Celeron..
„Az új Celeron
radikálisan különbözik az előzőtől, elég csak az órajelükre nézni, a Conroe-L alig feleakkora órajelen jár, mint a Celeron D. Ez azonban ne tévesszen meg senkit, hiszen a Core 2 processzorokat vizsgáló tesztjeinkből már kiderült, hogy a Core 2 Duo laptop processzorok még 33%-kal alacsonyabb órajelen is jóval – akár kétszer – gyorsabbak, mint a Pentium D.
Az új Celeronok típusjelölése immár 4-essel kezdődik, ezzel is jelezve, hogy a Celeron D-nél fejlettebb lapkákról van szó.
A rendszerbusz órajele 133-ról 200 MHz-re nőtt (800 MHz QPB), az L2 cache mérete viszont nem változott (512 kB). Ne feledjük, hogy ez egy
teljesen megújult, sokkal fejlettebb gyorsítótár(az adatbusz szélessége megduplázódott, és akkor még nem szóltunk a rengeteg előbehívó egységről). Az L1 cache is megváltozott némileg,
az adat-cache duplájára, 32 kB-ra nőtt, és eltűnt a már dekódolt mikroutasításokat naplózó execution trace cache (12 ezer mikroutasítás tárolására volt elegendő), helyette megjelent a hagyományos, szintén 32 kB méretű utasítás-cache. Az alacsonyabb órajelnek és az energiatakarékosabb architektúrának köszönhetően
csökkent a fogyasztás, a TDP értéke 35 wattban lett meghatározva.” Most pedig itt vannak a még jobb Celeron Dual Core laptop processzorral működő notebookok.